"Ha rövid távú finanszírozással hónapról hónapra lélegeztetőgépen is tudjuk tartani a BKV-t, azzal gyakorlatilag nem sokkal vagyunk előrébb. Ha ugyanis április végéig nem tudunk garanciát adni arról, hogy a cég működése legalább 2013-ig megoldott, akkor bekövetkezik az azonnali összeomlás, mivel nem tudjuk az unió szabályai szerint megkötni a cég közszolgálati szerződését" - mondta a lapunknak adott interjúban Tarlós István. A főpolgármester kijelentette, ha a parlament nem oldja fel a zárolt 32 milliárd forintos támogatást, akkor ő sem hajlandó a likvid tartalékok átcsoportosításával veszélyes helyzetbe hozni a városháza és a fővárosi intézmények működését.

- Érkezett már visszajelzés, tárgyalási ajánlat a kormány részéről a csőd közeli állapotba került BKV megmentése ügyében készített, Orbán Viktor miniszterelnöknek elküldött javaslatcsomagra?

- A miniszterelnökséget vezető Varga Mihály államtitkárral már beszéltem, a kapcsolatfelvétel tehát megtörtént. Tőle, Orbán Viktor miniszterelnöktől és a parlamenttől várok konstruktív döntést. Szerdán egyébként érkezett egy mindössze két és fél oldalas anyag az egyik minisztériumból, de nem használható. Ez alapján nem tudunk előrehaladni, mert sem tartalmában, sem az ütemezést illetően nem alkalmas a kérdés kezelésére. Csütörtökön összeállítottunk, és pénteken eljuttattunk a kormányhoz egy ennél értékelhetőbb s tartalmasabb javaslatot. Egész biztos vagyok abban, hogy végre be tudjuk bizonyítani, nem rendelkezünk tartalékokkal, és mi is olyan hosszú távú megoldásra törekszünk, hogy ne kelljen visszatérően a kormánynál kopogtatni. Ehhez azonban a városnak forrásteremtési lehetőséget kell kapnia. Tisztában vagyok az ország helyzetével, látom, hogy Magyarország és a miniszterelnök méltatlan támadások közepette él s dolgozik, éppen ezért eszünk ágában sincs becsapni senkit. Ha lenne olyan tartalékunk, amelyet be tudunk helyezni a BKV büdzséjébe, megtennénk. Olyan krízishelyzetről van szó, amely egy 2004-ben felvett és most törlesztendő, nagy összegű hitelből, egy teljesen elhasználódott járműállományból, valamint a BKV működési finanszírozásának huszonegy éves megoldatlanságából adódik.

- Mennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy legalább az év vé­géig biztosítva legyen a finanszírozás? Szerdán azt mondta, akkor is csak másfél hónap nyerhető, ha sikerül megállapodni a kormánnyal.

- Ez teljes félreértés. Azt mondtam, hogyha az előzetes elvi megállapodás megszületik, nyerünk egy-másfél hónapot, és ez alatt az idő alatt a kormánnyal együttműködve meg tudjuk oldani a BKV problémáit. Ha februárig felszabadítanának húszmilliárd forintot a zárolt harminckétmilliárdos normatív támogatásból, akkor az általunk összeszedett forrásokkal együtt ? amelyek már egyébként megfeszítik a működést ? biztosított lenne a rövid távú túlélés. Van azonban egy járulékos probléma is, amely majdnem akkora gond, mint a pénzhiány, de úgy érzem, még nem sikerült tudatosítani az emberekben. Jelesül az, hogy április végén lejár a BKV fővárossal kötött közszolgáltatási szerződése, amelyet csak uniós szabályok szerint tudunk megújítani. Vagyis ha rövid távú finanszírozással hónapról hónapra lélegeztetőgépen is tudjuk tartani a BKV-t, gyakorlatilag nem vagyunk sokkal előrébb. Ha ugyanis április végéig nem adunk garanciát arról, hogy a cég működése legalább 2013-ig megoldott, bekövetkezik az azonnali összeomlás. Nem köthetjük meg a szerződést, jogosítvány nélkül pedig senki sem vezethet.

- Ha a zárolt milliárdokat továbbra sem szabadítja fel a parlament, akkor mit tesz a főváros? Ez esetben az önkormányzat sem ad kölcsönt a BKV-nak, és nem lesz forrásátcsoportosítás sem?

- A parlament döntése a normatíva csak Budapesten történő befagyasztásával nehezen indokolható lépés volt. Ha nem oldják fel a zárolást, akkor nem adhatjuk oda a likvid tartalékunkat, mert a városháza és a többi intézmény működőképes. Ha a BKV összeomlik, az Budapesten és országosan is haváriahelyzetet okoz, de nem érdemes a városháza és a többi fővárosi intézmény működését kockára tenni, ha azzal együtt is összeomlik a BKV. Az ablakon nem akarjuk kiönteni a pénzt.

- Korábban jelezte, hogy a főváros válságtervében vannak olyan mentő lépések, amelyeket visszavonandónak tart, amelyeket nem támogat. Melyek ezek?

- Itt van például a tarifaemelés kérdése. Tudom, a kormányon belül van olyan elképzelés, hogy muszáj emelni a viteldíjakat. Mi erről mást gondolunk. A BKV forráshiányának mérséklését hosszú évekig a lakosságra hárították, tizenöt százalék körüli díjemelésekkel. Ez nem méltányos, amikor a BKV viteldíjai már így is Európa legmagasabb tarifái közé tartoznak. Ráadásul egy határon túl kontraproduktív a dolog, hiszen a túlzott díjemelés oda vezet, hogy kevesebben vesznek majd jegyet, bérletet. Az előzetes számítások szerint tehát a tarifaemelés papíron jelenthet bevételnövekedést, a valóságban azonban nem. Nagyon népszerűtlen lépés, amely nemcsak a fővárosnak, a kormányzó többségnek is árt, miközben valódi javulást nem eredményez.

- Volt szó arról, hogy akár a járatok ritkítására is sor kerülhet. Ez a lépés elkerülhető?

- A teljesítmény csökkentésének nincs különösebb értelme, mert csak napokat jelenthet a BKV túlélésében. Azt azonban szögezzük le, ha összeomlik a vállalat, az nem úgy fog megjelenni, hogy fokozatosan egyre kevesebb busz és villamos közlekedik az utcákon, hanem úgy, hogy egyik napról a másikra minden leáll. Már az első negyedévben aktuálissá válik egy 2004 óta görgetett hitel több mint negyvenmilliárd forintos kontingensének részleges visszafizetése. Eljön a határnap, amikor fizetni kell. Ha pedig nincs miből, akkor a bank lép, és abban a pillanatban a teljes BKV fizetésképtelen lesz. Ami mellesleg veszélybe sodorja a négyes metró 180 milliárd forintos támogatását is, hisz az EU nem támogat csődbe ment céget, a metrószerződést pedig anno a BKV kereteibe helyezték. A városi hitelszerződések tekintélyes részét, 115 milliárd forintot is állami garancia mellett vettek fel valamikor, vagy­is ha csődbe megy a főváros cége, akkor a bankok felmondják a város hitelszerződését is, és lehívják az államtól a 115 milliárdot. A miniszter úr most vitatkozik a harminckétmilliárdon, a húszmilliárd forintos támogatáson, pedig ha nem tudunk megegyezni, akkor 115 milliárdot vesznek el tőle. Akkor kérdezés nélkül viszik a pénzt, nem lesz lehetőség vitatkozásra vagy politikai mérlegelésre.

- Kikre gondol, amikor azt mondja, hogy néhányan a Fideszen belül nem értik meg a BKV problémát, illetve hogy valakik félretájékoztatják a miniszterelnököt?

- Nagyon szeretik a sajtóban meglovagolni a személyes ellentétek témáját, bár én idétlenségnek tartom, hogy ezzel heccelik az embereket. A tárgyalóbizottság felállítása kapcsán teljesen abszurd azt találgatni, ez vajon nem jelenti-e a főpolgármester háttérbe szorítását. Értsék meg, a dolog jogilag és fogalmilag kizárt! Kötelezettséget ugyanis a törvény szerint csakis a főpolgármester vállalhat. A főpolgármesteren kívüli bizottság semmiben nem tud megegyezni, mert semmit nem tud aláírni. Ennélfogva a kérdés felvetése nem több, mint szenzációhajhászás és feszültségkeltés. Nem beszélve arról, hogy a fővárosi frakcióban ilyen szándék fel sem merült. Nagyobb baj, hogy egyesek hamis módon főváros versus kerület ellentétre igyekeznek visszavezetni a BKV pénzhiányát, de ez nem tisztességes. A kerületeknek soha nem volt feladatuk finanszírozni a BKV-t. Ez tisztán jogszabály kérdése.

- Horvát Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője éles kritikát fogalmazott meg lapunknak adott korábbi interjújában a városvezetéssel szemben. Úgy fogalmazott, Budapest mélyrepülésben van, a városvezetés pedig még mindig az identitását keresi, és főként szimbolikus intézkedéseket hoz. Reagálna erre?

- Amikor én veszekszem a politikai szintéren, általában csakis budapesti ügyek miatt veszekszem. Még a saját politikai közösségemmel is hajlandó vagyok éles csatákat vívni a fővárosi ügyek mentén. Nem akarom Horváth Csabát megbántani, személy szerint semmi bajom vele, s az ember általában nem is szokott haragudni olyanokra, akiket egy választáson nagy különbséggel legyőzött. Ugyanakkor nem értem a szerepléseit. Ez az ember megbukott mint kerületi polgármester, megbukott mint főpolgármester-helyettes, majd 25 százalékkal kikapott a főpolgármester-választáson. Nem is értem, mire alapozza magabiztosságát, tekintettel arra, hogy az előző ciklus főpolgármester-helyetteseként ő hagyta itt a nyakunkon ezt a romokban heverő BKV-t. Számítok Horváth Csabára, megköszönöm, ha segít, de viselkedhetne kicsit szerényebben, és fogalmazhatna kicsit udvariasabban, ha már itt hagyta, amit itt hagyott, azzal vezetve félre a közvéleményt, hogy "rendbe tette" a céget. A brutális adósság és az amortizálódott járműpark nem ezt bizonyítja.

- A közigazgatási minisztérium új járási koncepciója szerint 2013-tól hét körzetből állna Budapest. Milyen változásokat hozhat ez?

- A fővárosi önkormányzatot ez nem érinti, sokkal inkább a kerületeket, és azokat is csak hatósági ügyekben.

Csókás Adrienn Magyar Hírlap